Hallod?

Hallod?
Ez hallatlan! (akarom mondani hal(l)hatatlan?! )

"szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett" (1Kor 2,9 )

-Hallod?
-Mit?
-Tényleg nem hallod? 
-Nem én!
-Akkor kicsit fülelj jobban!Kérlek szépen!
-Rendben!
-
-
-
-
-Na és most?
-Még most sem!
-Csukd be a szemed!Most, ha megengeded, bekötöm, hogy ne tudj lesni.
-Rendben, becsukom, de ez kicsit kezd idegesíteni. És amúgy is,olyan hülyének érzem magam.
-Néha  legjobb dolgok csukott szemmel történnek. Kérlek, csak próbáld meg.
-Rendben. Becsuktam, tessék. Na és most?
-Hallod?
-Mégis mit? Én nem hallok semmit!Hozz valamit amivel fel tudod erősíteni a hangot amit meg szeretnél nekem mutatni, mert én így nem fogom hallani, hidd el!! Teljesen felesleges próbálkoznod!Amúgy is, olyan idiótának érzem magam, főleg így csukott szemmel... pff...
-Azért ha megbocsátasz,  nem adom fel olyan könnyen. És hidd el, ha egyszer meghallod amit szeretnék neked mutatni, soha annál szebbet addig nem tapasztalnál. Egyébként az az "erősítő" amire te gondolsz az benned van...
-Ugyan, ne nevettess!Nem eléggé vicces már így is, hogy itt állok, bekötött szemmel?! Beszélek a semmibe, valami hangot akarok hallani, vagyis inkább Te akarsz nekem mutatni, és akkor még ezek után, azt mondod, hogy "az Ön készülékeben van a hiba". Hát komolyan... kezdem azt hinni, hogy valami olyasmit akarsz nekem mutatni ami igazából nincs is.
-Látom, te sem adod magad könnyen. ( mosolyog) Nem tehetem, hogy másként mutassam meg neked. De hidd el, semmire nem vágyom jobban, mint hogy, Te meghalljad...
-De mégis, akkor legalább segíts, hogy mégis mihez hasonlít... Én csak a nagy ürességet hallom...
- ...
-Itt vagy?... Most miért nem válaszolsz?
-...
-Oké, ha te így, akkor én is így. (próbálja levenni a szeméről az anyagot, de nem sikerül neki kicsomóznia) Figyelj. Nekem ez egyedül nem megy. Légyszíves segíts. Elegem van. Most el akarok menni. Majd megmutatod máskor, oks? Csak most hagy menjek el... Visszajövök,becsszó és akkor majd hátha sikerül hallanom...
- ...(leveszi a kendőt)
-Na,végre. Köszönöm szépen!...Akkor majd máskor.
-Figyelj most rám egy picit. Lehet, hogy nem lesz máskor. Lehet, hogy most ha kilépsz ezen az ajtón jön egy autó amelyet két részeg fiatal vezet és nem leszel elég gyors, hogy átérj a zebrán... Vagy megbetegszel, vagy elhagy a szerelmed és annyira magadba roskadsz, hogy öngyilkosságot akarsz elkövetni. És akkor már többé nem tudom neked megmutatni amit hallanod KELL! Kérlek, engedd meg! Szépen kérlek!
-Igazából nem tudom, hogy neked mi a célod ezzel az egész humbukkal, de én ebben nem hiszek... Nagyon vigyázok az úton, tényleg mindig körbenézek. A párommal minden a legnagyobb rendben van, kizárt, hogy elhagyjon. Öngyilkosság? háh :) Egyetlen nő sem ért annyit,  hogy ezt megtegyem. Szóval, kössz! Klassz kis este volt, de én léptem.


loading... please wait!